Orbán új szövege: a migránsozás és a kereszténydemokrácia ugyanazon érem két oldala
D__AS20180510003.jpg

Orbán új szövege: a migránsozás és a kereszténydemokrácia ugyanazon érem két oldala

  • Madlovics Bálint
  • 2018. május 16.

Liberális szemmel – Republikon

Az elmúlt napok miniszteri meghallgatásainak egyik fő üzenete az, hogy a Fidesz a választás után sem hagy föl a migránsozással.

A leendő kormánytagok beszámolóiban rendre előkerültek a jól ismert toposzok a bevándorlás veszélyeiről, illetve a minket megvédő kormányzatról, amely a törvény- és alkotmánymódosításon át a hadseregig mindent bevet a migránsáradat ellen. Németh Szilárd korábbi „rezsibiztos” kinevezése honvédelmi miniszterhelyettesnek pedig ugyancsak a tárca propagandacéloknak történő alárendelését, avagy a honvédelem kommunikációs súlyának növekedését irányozza elő.

A kormányzat azért tudja továbbra is fönntartani a migráció már 2015 óta felszínen tartott témáját, mert ez valójában nem is egy téma: a migránsügy egy komplett világképet jelent a Fidesz kommunikációjában, számos témát és szereplőt foglalva egységes keretbe. A Fidesz titka a narratíva fönntartására nem más volt, mint hogy az alapokat megtartva mindig új és új elemekkel töltötték föl és erősítettek meg ezt a híveinek nyújtott értelmezési keretet. Ilyen „frissítés” volt – miután aláhúzták, hogy a migránsok fenyegetést jelentenek a magyar nemzetre – például a kvótaügy, Soros György személye, továbbá a kampány utolsó heteiben az ENSZ. És valójában, ha megfigyeljük a kormány kommunikációját a választás óta, most is egy ilyen frissítésnek lehetünk szemtanúi.

Míg a már említett miniszterek a szokásos bevándorlás ellenes toposzokat mondták föl, megjelent az utóbbi hetekben egy újabb szólam is: a kereszténydemokrácia, amit a miniszterelnök szerint a kormányzat szeretne építeni. A kifejezés nem új Orbántól, épp négy éve használta utoljára a KDNP-vel való együttműködése kapcsán. Viszont az, hogy a dolog a rendszeres pénteki rádióinterjúban, illetve a miniszterelnöki eskütétele utáni beszédében hangzott el, jelzi, hogy a kifejezésnek ezúttal komolyabb szerepet szánnak a Fidesz kommunikációjában. Ez a szerep pedig nem más, mint a migránsozós narratíva átmaszkírozása: egy alapvetően negatív üzenetrendszerből egy pozitív üzenetrendszert próbálnak formálni a fideszes tábor számára.

A negatív üzenetrendszer abban az értelmében „negatív”, hogy valami ellen fogalmazza meg a céljait: a Fidesz esetében az országra leselkedő veszélyek, illetve a rosszakaró beavatkozók ellen. Az „illiberális állam” üzenete is ebbe a sorba illeszkedett, hiszen az a liberálisokkal való szembehelyezkedést volt hivatott aláhúzni. Persze a fideszes politikusok megfogalmazták mindezt pozitívan is, annyiban, hogy a „nemzeti szuverenitást” igyekeznek védeni, de valójában a szuverenitás csak üres héj, ha nem mondják meg, hogy mire használják a nevében kiharcolt mozgásteret.

Egy „pozitív” üzenet ezzel szemben pontosan arról szól, hogy mi az, ami megvédendő: ezek most a keresztény értékek, illetve az azokon alapuló európai kultúra. Ezt a pozitív, tartalmi irányú kifordítását az eddigi narratívának pedig Orbán igyekszik különböző szimbólumokkal is alátámasztani: ilyen a népességfogyás megállításának célkeresztbe tétele és az Emmi átadása is a keresztény-konzervatív szólamokat hangoztató Kásler Miklósnak. Összességében tehát Orbán a negatív, védekező retorikát egy pozitív, építő retorikára váltja, a hangsúlyt a legyőzendő ellenfelek helyett az ápolandó értékekre téve.

Ennek az átformált kommunikációs keretnek más lehet a hatása belföldön és külföldön. Ami a hazai közönséget illeti, április 8-án láttuk, hogy a Fidesz képes volt bővíteni a táborát, ezt pedig a fölkorbácsolt részvételi hangulat mellett a nem a Fidesz magjához tartozók számára is jól befogadható üzenet: a migránsokkal szembeni védelem tette lehetővé. Ezzel szemben, bár Orbán retorikailag a választók sokaságának egészét szeretné szolgálni, a keresztény értékek hangsúlyozása valójában egy szűkítést jelent: akik egyetértenek abban, hogy mi ellen kell föllépni, már könnyen lehet, hogy megoszlanak, amikor az a kérdés, hogy mi legyen a legyőzendő helyett. Viszont amíg az ellenzéki tábor is hasonló logika mentén törik szét, a Fidesznek kevésbé lehet félni valója a támogatásvesztéstől, illetve a lemorzsolódás következményeitől.

Kintre, az unió felé – ahonnan egyesek szerint a kereszténydemokrácia szólama is származik – már más az üzenet akusztikája. Ott a kereszténydemokrácia a Fideszt is magába foglaló pártcsalád, az Európai Néppárt sajátja. Így egyfelől Orbán a kereszténydemokrácia zászlóra tűzésével hangsúlyozhatja „európaiságát” is, szemben az illiberális állam Nyugaton rendkívül disszonáns jelszavával. Másfelől viszont a dolog egy fricska is Merkelnek: a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) először migrációpárti üzeneteket képviselő vezetőjével szemben Orbán a migrációellenessége miatt ölti magára a kereszténydemokrata jelzőt, keresztény-konzervatív ügyek képviseletében és védelmében. Az ilyesfajta helyezkedés politikailag megnehezítheti a Néppártnak az Orbántól való elhatárolódást, amire ő megpróbálhat majd építeni a következő uniós költségvetés vitái során – ahol nem más, mint az Orbán-rendszert éltető uniós források nagyságrendje lesz a tét.

Liberális szemmel – A Republikon blogja a magyarnarancs.hu-n.

Liberális szemmel – Republikon

Számok. Politika. Elemzés. Feminizmus. Mozgalmak. Liberalizmus.

 

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”